A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hármas keringő a Hármashatár-hegyen
A siklóernyő merev tartást biztosító elemektől megfosztott hordozó felületű, hajtómű nélküli repülő szerkezet.
A siklóernyő extrém sport jellege jogilag nem tisztázott, de alapvetően akként tekintenek rá. A siklóernyő viszonylag lassú repülő szerkezet, de csodálatos szabad repülési élményt biztosít, mivel nem kabinban ülve repülünk. Mivel ez kiszolgáltatottá teszi a pilótát, a siklóernyősnek tisztában kell lennie az időjárás veszélyeivel.
A siklóernyő tulajdonképpen egy speciális, mesterséges kevlárszálasanyagú fonalakból szőtt szárny. Felső felületén a levegő áramlása gyorsabb, mint alul, így alul nyomó-, felül pedig szívóhatás (felhajtóerő) keletkezik. A siklóernyős kupolát cellákkal osztják több részbe, melyek között szabad a levegő áramlása, azonban kifelé lassabban távozik a levegő. Az ernyőn egyes gyártók pl. kiömlő lukakat is kialakítanak, de mindezek és az ehhez hasonló apróbb változtatások nagy különbségeket nem eredményeznek az egyes típusok között.
A siklóernyőt a szárnyprofil alakjának módosításával lehet irányítani a zsinórzat segítségével. Ezt nevezik trim rendszernek. A trim sebesség az ernyő alapsebessége a levegőhöz képest olyankor, amikor egyetlen zsinórt sem húzunk meg. Az ernyők sebessége a gyorsító használatával növelhető, ezáltal azonban hosszú távon csökken a felhajtóerő, és kevésbé biztonságos a repülés, így ezt csak alkalmanként használják. Ugyanígy fékek használatával lassíthatunk az ernyőn, ami leszálláskor hasznos. Az ernyő a fékek használatával irányítható balra vagy jobbra.
Kialakulása
A siklóernyő az ejtőernyőből kifejlesztett repülő- és sporteszköz, amely a madarakhoz hasonlóan a szél energiáját és a felfelé szálló légáramlatok felhajtó erejét használja fel a földről való felemelkedéshez és a repüléshez. A sportág hivatalos neve függővitorlázás. Újabb változatainál, a motoros siklóernyőknél már kis teljesítményű belsőégésű motor is van, amely egy propellert hajt meg.
A siklóernyő elődje a paplanernyő, amely az ejtőernyő egy fajtája (légcellás ejtőernyő). Állítólag a siklóernyőzést az ugrálást megunó ejtőernyősök találták fel, akik ernyőikkel először domboldalakról kezdtek el leugrálni. Az ejtőernyőzéshez használt paplanernyők azonban nem siklásra vannak optimalizálva. Siklószámuk (egységnyi süllyedéshez mekkora vízszintesen megtett táv tartozik) kicsi, kormányzásuk pedig nehézkes. A siklóernyők fejlődése ezért elvált a légcellás ejtőernyőkétől. Karcsúbb, több cellából álló, kedvezőbb szárnyprofilú ernyők születtek. A fejlődés a mai napig tart, a fő irány a kezelhetőség, a biztonság és a teljesítmény növelése.
Mivel a körkupolás ernyő az előre haladást nem teszi lehetővé, így keletkezett a siklóernyő elődje, amely már süllyedése mellett előrefelé is haladt, így a pilóták egyre több időt tudtak a levegőben eltölteni.
Siklóernyő fajták
A siklóernyő részei
Siklóernyős trike felszállás előtt
- Felsővitorla
- Alsóvitorla
- Beömlőnyílás
- Stabilizátor lap
- Zsinórzat (6-7 méter hosszú, selyemszál védőszövettel körülszőtt kevlár, vagy dynema, vagy ún. versenyzsinór, melynek anyaga általában burkolatlan kevlár)
- Hevederek
- Fékzsinórok (a kilépő élekhez vannak rögzítve)
- Fékfogantyú (a két fékzsinór aljára kötött fogantyú)
- Beülő (hevederekkel rögzítik a pilótát)
- Mentőernyő - napjainkban kötelező a beülőben elhelyezni mentőernyőt is. A siklóernyőhöz használt mentőernyő nem alkalmas szabadesésből történő nyitásra, ugyanis a siklóernyő mindig fékezi a zuhanást. Mentőernyőből akró pilóták kettőt is raknak a beülőjükbe.
-
- Tárzsák- a siklóernyőt tárzsákba csomagolják a beülővel együtt, így viszonylag könnyen szállítható hátizsákot kapunk. Ennek össztömege manapság a 10–20 kg-ig terjedő skálán mozog.
- Gyorszsák: az ernyőt gyorsan bele tudjuk ebbe csomagolni, és így a cellák sem sérülnek, viszont sok helyet foglal és nehezen szállítható.
A siklóernyők osztályozása
A siklóernyőket több szervezet is osztályozza méretük, gyorsaságuk, reakcióidejük és biztonságuk alapján. Ezek mind egymással összefüggő adatok. A legjelentősebb osztályozás jelenleg a DHV vagy LTF. A legbiztonságosabb ernyőkről elmondható, hogy lassabban repülnek, mint a versenyernyők, melyeknek kisebb a felülete és ezért gyorsabbak, azonban nagyobb tudás kell a biztonságos használatukhoz. Az ernyők fejlesztésénél a fő irány a gyorsaság növelése a biztonság növelése mellett, így az ernyők egyre nagyobb sebességűek, és egyre kevesebb zsinór fut rajtuk. Jelenleg az ernyősök trim sebessége nem túl magas. Ha nem húznak féket, és engedik az ernyőt, akkor kb. 36–40 km/órás sebességet érnek el, átlagos, nem verseny ernyővel. Jellemzően minél kisebb az ernyő felülete, és minél szélesebb, annál gyorsabb lesz. A gyártók folyamatosan próbálják megtalálni a legjobb, azaz leggyorsabb és legbiztonságosabb ernyő típust. Vannak egészen szélsőséges kísérleti ernyők is(http://www.youtube.com/watch?gl=DE&hl=de&v=X-OzE4jOtw0). Továbbá felmerült már az is, hogy a kite ernyőkhöz hasonlóan a belépőélt merevítsék levegővel például, de ezek mind a sport viszonylag szabad jellegét érintő változások lennének.
Az akro ernyők szintén kis felületűek, hogy a pilóták kisebb ellenállásba ütközzenek amikor a kupolát " a fellépő erők ellen hatva" mozgatják. A tandem siklóernyők viszonylag nagyok és ezáltal lassúak, biztonságosak.
A siklóernyőzés fő fajtái
- ) Távrepülés
- ) Akrózás
A távrepülés célja értelemszerűen a légterek és államhatárok figyelembe vételével megtett leghosszabb táv. A távok megtételét manapság GPS tracklog igazolja, régebben tanúkra és fényképezőgépre volt szükség. A világversenyeken a pilóták nagyjából egyszerre indulnak el a cél felé. Mivel az idő nagyban befolyásolja a sikert, némi szerencse is szükségeltetik a megfelelő kondíciókhoz. A világrekord jelenleg [502 km, ezt a dél-afrikai Nevil HULETT repülte 2008 december 14-én. -http://records.fai.org/data?p=7633] Magyarországon az egyik legsikeresebb távrepülő Simonics Péter (a magyar siklóernyő válogatott szövetségi kapitánya), aki Forgó Szilárddal Brazíliában repült világrekordot párban, a nők között az egyik legeredményesebb magyar pilóta Ákos Zsuzsanna. A távrepülésben többféle feladat megrepülése lehetséges. Ezek a következőek: szabadtáv, háromszög és hurok. Ezek a feladatok nehézségüktől függően különféle szorzókkal bírnak, melyeket az FAI (Fédération Aéronautique Internationale- The World Air Sports Federation) szervezetéhez kell bejelenteni. A magyar bajnokság a http://www.xcontest.org/hungary/ oldalon követhető.
Az akro siklóernyőzés lényege akrobatikus manőverek bemutatása a levegőben (innen a név). Ezeket a versenyeket rendszerint tavak fölött rendezik meg a biztonság kedvéért. A pilóták megadott és saját maguk által kifejlesztett manővereket mutatnak be. Az akrózás lényege tkp. az ernyő tudatos kezelése, vészhelyzetek előidézése és megoldása, mindez látványos formában. Ebben sikeresek a magyar pilóták, Kézi Gábor és Takáts Pál (Justacro Team) a világranglista előkelő helyén állnak. A két pilóta karrierjéről dokumentumfilm készült Adrenaline and Turbulence címmel http://adrenalineandturbulence.com/
Takáts Pálról érdemes elmondani hogy a 2009-es Red Bull X Alps elnevezésű versenyen, amely egyébként egy távrepülő megmérettetés. A kétévente megrendezett X-Alps résztvevői Salzburgból indulnak, a cél Monte Carlo, a 800 kilométeres utat ernyővel és gyalog teszik meg. Takáts először vett részt, a 8. helyet szerezte meg a 30 világklasszis induló között.
Ezeken kívül szoktak még siklóernyős célraszálló versenyeket is rendezni, ebben idén a magyar csapat nyert a Szarajevóban rendezett FAI 2. Siklóernyős célraszálló versenyen.
Repülés
A startolás (nem ugrás!) mindig széllel szemben történik, hogy a kupola feltöltődjön, és lassan tudjunk startolni (ahogy a repülők is), így alapvetően elmondható, hogy a siklóernyős repüléshez nem ideális a szélcsend, ahogy az erős szél sem, ami felránthatja a pilótát. Ezért a legjobban repülhető tartomány a kb. 2–5 m/s-os szélsebesség (7–18 km/h). Efelett már csak gyorsabb ernyőkkel lehet közlekedni a széllel szemben. Hátszélbe fordulva természetesen a végsebességünk növekszik erős szélben, így távrepüléshez ez lenne az ideális. Általánosságban elmondható, hogy az ernyő max. sebességénél erősebb szélben nem tanácsos repülni, mivel ilyenkor elkezdünk tolatni.
A pilóta miután elstartolt egy hegyről, és sikerült felemelkednie a talajról, egy speciális ülésben (beülő) foglal helyet, amelyet a siklóernyőhöz biztosítással ellátott karabinerekkel rögzítenek. A felemelkedés csörlős vontatással is lehetséges sík terepen. A levegőben való fennmaradás nem olyan egyszerű, mivel az ernyők átlagban 6-7-es siklószámmal süllyednek a levegőben, ami jóval lassabb ugyan az ejtőernyős süllyedésnél, azonban korántsem elég egy több száz km-es távrepüléshez. Így a pilóták a meleg légáramlatok (termikek) megkeresésével tudnak jelentős emelkedést produkálni a termikek erősségétől függően, valamint a hegy szeles oldala mellett "keletkező" lejtőszéllel emelkedhetnek a szükséges magasságba.
A siklószám azt adja meg, hogy a siklóernyő - ideális körülmények között - egységnyi magasságból milyen távolra képes siklani. Ha azt mondjuk, hagy valamely ernyő siklószáma 7,6, az azt jelenti, hogy 1 m magasból 7,6 m távolságra tud elsiklani.
Siklóernyővel több ezer méterre is fel lehet emelkedni, amíg csak tudunk. A biztonságos repüléshez nagyon magasban oxigénpalack szükséges, de ez Magyarországon nem jellemző. További veszély a magasban a hideg. A pilóták ezért overallban és kesztyűben repülnek ilyenkor. A legnagyobb veszély a zivatar, ami egy nagyobb gépre is veszélyes. A zivatarfelhő ugyanis beszívja a pilótát és ernyőjét és olyan magasba repíti, ahol hideg és oxigénhiányos a környezet, valamint egyéb veszélyek vannak. Emiatt tanácsos elkerülni ezeket a zivatarcellákat.
Vizsgakategóriák
A, B, tandem, és különféle oktatói jogosítások. Továbbá a repült órák és kilométerek alapján a pilóták megszerezhetnek magasabb címeket is. A csőrléshez is szükséges engedély.
A siklóernyő légijárműnek minősül, ezért ugyanúgy érvényesek rá a repülési és légtérhasználati szabályok, mint a többi repülő szerkezetre. Így a könnyű repülőkre érvényes szabályok vonatkoznak a pilótákra, amelyek közül első a látva repülés. Tehát a pilótának láthatónak kell lennie (emiatt nem szabad felhőbe repülnie), és neki is látnia kell a vele egy légtérben közlekedőket (motoros kisrepülő, motoros sárkány, sárkányrepülő, vitorlázórepülő). A siklórepülést folytató személyek számára a sárkányrepülő és siklóernyős tevékenységhez szükséges feltételeket több hazai szövetség igyekszik biztosítani a SIRESZ - Siklórepülő Szövetség és a HFFA - Szabad Repülők Szövetsége, valamint tevékenységükkel támogatják a hazai siklórepülő légijárművek egyéni üzemeltetésének szakmai feltételeit, és pilótáinak érdekvédelmét.
A szövetségek céljaik érdekében közvetlen kapcsolatot tartanak:
- a Nemzeti Közlekedési Hatósággal (NKH) a légijárművek hatósági nyilvántartásba vétele, a repülési területek legalizálása és a siklórepülő pilóták képzése és légijárműveik alkalmassági vizsgálatai megszervezésének kérdéseiben
- a Közlekedésbiztonsági Szervezettel (KBSz) a balesetek szakmai vizsgálatában
- a rendészeti szervekkel az események megelőzése és a repülésbiztonság javítása, valamint az egységes ellenőrzési követelmények alkalmazása területén
- a Magyar Repülőszövetség Siklórepülő Szakbizottságával a hazai siklórepülő sport fejlesztése érdekében.
Alapvető szabályok: a jobbkéz-szabály és a lejtőszabály, valamint a termik szabály.
A lejtőszabály lényege a hegy melletti lejtőn való közlekedéskor való hurok megtétele, mellyel az ütközés kizárható. A termikszabály lényege, hogy a felettünk lévő pilóta fordulóját követve azonos irányba „tekerünk” vele, kizárva az ütközés lehetőségét.
A repülés szigorú szabályok között lehetséges, jogosítvány nélkül csak oktató jelenlétében lehet repülni, majd fokozatosan megszerezhetőek a jogosítások és címek.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
